Nick Bostrom szimulációs érve lenyűgözően egyszerű és világos. Nem azt próbálja bizonyítani, hogy szimulációban élünk, hanem elegánsan megfogalmaz három lehetőséget, amelyek közül az egyiknek igaznak kell lennie. Elon Musk is hasonló tézist szorgalmaz, amely az ötletet széles nyilvánosság számára ismertté tette. A hivatalos lap több mint 14 éves, és ugyanannyi oldal rövid. A központi állítás könnyen érthető és tömör.
Először a következő szimbólumokat vezetjük be:
- \(f_P\): Az emberi civilizációk töredéke, amelyek túlélik és eljutnak az ember utáni szakaszba
- \(f_I\): Az ősi szimulációkban érdekelt emberi civilizációk töredéke
- \(f_{sim}\): Az ősi szimulációkban élő emberi civilizációk töredéke
- \(\overline{H}\): A poszthuman előtti civilizációban élők átlagos száma
- \(\overline{N_I}\): Az ősszimulációk iránt érdeklődő poszthumán civilizáció által végzett ősszimulációk átlagos száma
Akkor:
- \(f_I \cdot \overline{N_I}\): A poszthuman civilizáció által végzett ősi szimulációk átlagos száma
- \(f_P \cdot \overline{H}\): A poszthumán stádiumba jutott emberek átlagos száma
- \(f_P \cdot \overline{H} \cdot f_I \cdot \overline{N_I}\) : Átlagos emberek száma az ősi szimulációkban (pontosan a \(f_P \cdot \overline{H}\) törtet szimulálja)
- \(f_P \cdot \overline{H} \cdot f_I \cdot \overline{N_I} +
\overline{H}\): Akár ősi szimulációkban, akár poszthuman előtti civilizációban élők átlagos száma
Most az utolsó két kifejezés hányadosa pontosan megegyezik a szimulációkban élő emberek töredékével:
$$f_{sim} = \frac{f_P \cdot \overline{H} \cdot f_I \cdot \overline{N_I}}{f_P \cdot \overline{H} \cdot f_I \cdot \overline{N_I} + \overline{H}}$$
\(\overline{H}\) és lerövidítjük (ez az érv lényege is):
$$f_{sim} = \frac{f_P \cdot f_I \cdot \overline{N_I}}{f_P \cdot f_I \cdot \overline{N_I} + 1}$$
Bostrom most rendkívül nagy \(\overline{N_I}\) , amelyet konzervatív becslések alapján az exponenciális, technológiai haladással indokol.
Ez a következő eseteket idézi elő:
- Ügy: \(f_P \approx 0\)
- a) \(f_I \approx 0 \Rightarrow f_{sim} \approx 0\)
- b) \(f_I > \epsilon \approx 0 \Rightarrow f_{sim} \approx 0\)
- Ügy: \(f_P > \epsilon \approx 0\)
- a) \(f_I \approx 0 \Rightarrow f_{sim} \approx 0\)
- b) \(f_I > \epsilon \approx 0 \Rightarrow f_{sim} \approx 1\)
Összefoglalva, a következő három eset közül legalább az egyik teljesül:
- \(f_P \approx 0\): Az emberiség kihal, mielőtt elérnék a poszthumán stádiumot
- \(f_I \approx 0\): Egy ember utáni civilizációt sem érdekelnek az ősi szimulációk
- \(f_{sim} \approx 1\): A szimulációs hipotézis: Ősszimulációban élünk
A \(f_{sim} \approx 1\) valószínűségének növelése érdekében (amelyet a Bostrom körülbelül \(\frac{1}{3}\) ), a jövőben megfigyelhetjük a \(f_P \approx 0\) többi valószínűségét is \(f_P \approx 0\) és \(f_I \approx 0\) .
Ha a szimulációs hipotézis igaz, akkor a következõk érvényesek: Mivel \(f_{sim} \approx 1 \neq 1\) , ez az eset nem zárja ki, hogy mi (vagy leszármazottaink) a \(\overline{H}\) halmazban és például az elsők között hajtják végre az ősszimulációkat. A lényeg azonban az, hogy ez rendkívül valószínűtlen. Tehát, ha most nem szimulációban élünk, nagy a valószínűsége annak, hogy utódaink soha nem fognak ősi szimulációt végezni.
A Bostrom egyik előfeltétele az úgynevezett szubsztrátfüggetlenség (vagyis a tudat nemcsak az agy szén-dioxid-alapú, biológiai ideghálózataiban valósítható meg, hanem a számítógépben szilícium alapon is). Szintén érdekes: Az ötlettől (és soha nem előfeltétel) független a szimulációk szimulációjának lehetősége (bármilyen szintű fészkelési mélység mellett).
Véleményem szerint a szimulációs hipotézis valóságának életünkre vonatkozó jelentése összefoglalható a „Kit érdekel?” Mottóval - de a szimulációs érv mindenképpen lenyűgöző bizonyíték.
Ezen a ponton meg kell említeni Nick Bostrom további izgalmas munkáit is az alvó szépség problémájáról , a végítélet érveléséről és az általános önmegjelenítési feltételezésről .